A klubb mondája

Egy szép tavaszi napon történt,hogy egy barna hajú kislány az erdőben járva egy sovány kiscsikót látott.

Az annya sehol sem volt,se gazda,se senki aki táplálja.Egyedül elpusztult volna.A kislány,akinek a neve Noémi volt (úgy szólították,hogy Noé) Óvatosan haza vezette a csikót.A szüleinek volt egy tanyájuk,de éppen lovuk nem volt.

-Anyu,apu kérlek hagy tartsam meg!-kérte Noé

-Sajnálom Noé nem lehet.-felelte az anyukája

-nem maradna életben nálunk,vidd vissza az erdőbe.-felelte az apja

-De ott még annyi eséje se lenne túlélni!-tiltakozott Noé

-Egy hónapot kapsz rá,hogy megmutasd,hogy felelősség teljes vagy!-mondta az anja és az apja

-Köszönöm!-örvendezett Noé

-De ha nem gondozod rendesen eladjuk!-mondta szigorúan az apja

 

Noé rendesen gondozta a csikót,szelidítgette majd amikor már elég idős lett belovagolta,Athén lett a neve.Telt-múlt az idő  majd a csikóval versenyre ment Noé,aki már nem is volt csikó,hanem egy gyönyörű felnőtt ló.Díjugratáson indult.Kiválóan ment,minden akadályt hibátlanul átugrott.Nem is csoda.hogy ő lett az első.Volt még egy csomó versenyen az évek során.Híres lett,az egész világon emlegették a nevét.Szaporították és lett egy csomó kiváló teljesítményű és gyönyörű csikója.No nagyon szerette és még most is boldogan élnek,ha meg nem haltak.

 

A sovány kis csikóból ez a paripa lett:

 

Bár ez nem történt meg,de reménykedjünk,hogy egyszer meg fog történni,hogy valaki ilyen jól bánik egy lóval.Ezért alapítottuk meg ezt a klubbot.